1 2 3

Kortárs Fesztivál A Pannon Filharmonikusok Eszéken I.

Fesztiválnyitó hangverseny

Balogh Máté: III. szimfónia („Priusz” Hommage à László Bertók) – ősbemutató
Tóth Péter: Zongoraverseny – ősbemutató
Ante Knešaurek: Sonare 2 – ősbemutató
Mladen Tarbuk: Techno Symphony – ősbemutató

Balog József – zongora

Vezényel: Vass András

Jegyvásárlás
Koncert kép

"Manapság nem ritka, hogy egy nemzetközileg ismert és elismert regionális szimfonikus zenekar, mint például a Pannon Filharmonikusok, kortárs repertoárt tartalmazó koncertet ad. Az előttünk álló esemény mégis több szempontból is különlegesnek és egyedülállónak mondható: a Pannon Filharmonikusok az újonnan épült eszéki Franz Krezma Hangversenyteremben a kortárs magyar és horvát zeneszerzők újonnan írt szimfonikus műveinek bemutatásával kezdi meg rezidens zenekari szerepét, amelyek többsége kifejezetten erre az ünnepi alkalomra íródott.

Az esemény rangját emeli, hogy mind a magyar, mind a horvát zeneszerzők személyes jelenlétükkel megtisztelik az eseményt, amelynek során zeneműveik ősbemutatójára is sor kerül. A koncerttel párhuzamosan megrendezésre kerülő szimpózium keretében nemcsak a két szomszédos ország zeneművészetének jeles képviselői találkoznak, hanem már ezt megelőzően szoros kommunikáció és műhelymunka jött létre a program összeállításában a részt vevő felek között, amely egyrészt biztosítja a koncert szakmai alapját, másrészt pedig egy erős regionális együttműködést, elősegítve ezzel a közös gondolkodást, amelyre mind emberileg, mind szakmailag, mind kulturálisan egyre nagyobb szükség van ezekben a kihívásokkal teli időkben.

Bízom abban, hogy ez a projekt jó kezdet lesz egy hosszú távú, gyümölcsöző kapcsolat és közös munka számára. A kortárs művek egyedi hangzása és színes palettája kellő betekintést nyújthat a régió kortárs zenéje iránt érdeklődők számára. Várakozással és izgalommal készülünk a koncertre és a koncerthez kapcsolódó eseményekre, szeretettel várjuk mindazokat, akik szeretnének minket meghallgatni vagy közelebbről megismerni!"

Vass András állandó karmester

A horvátok és a magyarok évszázadok óta élnek egymás szomszédságában. Mégis, ha egymás zeneszerzői felől érdeklődnénk, kevés nevet tudnának a megkérdezettek mondani. Aki viszont ellátogat erre a koncertre, minden bizonnyal megjegyez néhányat.

Amennyire természetesnek vesszük, hogy a populáris zenében folyamatosan születnek újabb és újabb slágerek, annyira evidenciának érezzük azt is, hogy a klasszikus berkekben kifejezetten a már nem élő szerzőket illetheti meg a babér. Pedig komolyzenei alkotások ma is íródnak, és minden bizonnyal vannak közöttük olyanok, melyeket száz év múlva is szívesen hallgat majd meg újra a közönség. A Pannon Filharmonikusok november 7-i koncertjén magyar és horvát zeneszerzők friss művei alkotják a műsort. Találkozzon az elsők között ezekkel az újdonságokkal!

A zenetörténetben nemcsak régen születtek kalandos módon művek, hanem ma is. Tóth Péter (*1965) Zongoraversenye például egy véletlennek köszönheti a létét. Egy alkalommal ugyanis Tóth Péter és Balog József együtt zsűriztek. Itt találkoztak először, de néhány perc után világossá vált előttük, hogy nagyon hasonlóan gondolkodnak zenei kérdésekben. És milyen művet játszana szívesen egy zongorista, ha nem olyan zeneszerzőét, akivel hasonlóan gondolkodik. Így született meg a felkérés Balog József részéről, hogy Tóth Péter zongoraversenyt írjon neki. Az ajánlás mégis Kocsis Zoltán emlékének szól, amit a szerző és a szólista szintén teljes egyetértésben döntött el, Kocsis Zoltán ugyanis valahol mindkettőjük példaképe volt, játékmódja és tudása pedig szerzőként és előadóként is inspirációt jelentett.

Tóth Péter versenyműve épít a zongoraversenyek eddigi eredményeire és hagyományaira, így szép számmal tartogat technikai kihívásokat a szólista számára, formája pedig követi a versenyművek hagyományos, háromtételes felépítését.

A szonátaformájú első tételt, mely egy nyers, már-már brutális főtémát és egy Rahmanyinovot idéző melléktémát is bemutat, egy korálszerű lassú tétel követi, melynek középrészén egy scherzo áll. A scherzóval megfűszerezett lassútétel nem egyedülálló a zenetörténetben, ugyanakkor egy érdekes kontraszthatás is, mely tulajdonképpen négytételessé teszi a művet. Sőt, a scherzo voltaképpen az egész mű közepén áll, hiszen a középső tétel közepe, melyet két oldalról tükörszimmetrikusan vesz körül a korálszerű zenei anyag. A záró tétel hagyományosan rondó formában íródott, mely megidézi az első tétel zenei anyagát is.

A zenekarban hangsúlyos szerepet kap a hangszerelés színessége, virtuozitása és a ritkábban előforduló hangszerek effektjei. Tóth Péter Zongoraversenyét 2024. őszén hallhatja először a közönség, természetesen Balog József szólójával.

Tóth Péter 1965-ben született Budapesten. Zenei tanulmányait a Bartók Béla Zeneművészeti Főiskolán végezte, párhuzamosan folytatta ütőhangszeres és zeneszerzés tanulmányait Schwarcz Oszkárnál és Kocsár Miklósnál. 1985-ben felvételt nyert a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemre, Petrovics Emil osztályába, ahol 1990-ben diplomázott. Az 1990-es években számos kísérőzenét írt budapesti és más magyarországi színházak előadásaihoz, valamint több éven keresztül dolgozott a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanáraként. Jelenleg a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Kar Zeneelmélet Tanszékének vezetője. Számos kórusműve hazai és nemzetközi versenyeken nyert díjat. Az Erkel-díjat 2007-ben, a KÓTA-díjat 2009-ben, a Bartók-Pásztory Ditta-díjat 2013-ban kapta meg. Tóth Péter a Magyar Művészeti Akadémia tagja.

 

Balogh Máté: III. szimfónia („Priusz” Hommage à László Bertók) 

Balogh Máté Erkel Ferenc-díjas, Junior Prima-díjas és kétszeres Artisjus-díjas zeneszerző, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem adjunktusa. Munkásságáról, díjairól hivatalos weblapján tájékozódhatnak ITT.

Balogh III. szimfóniája a pécsi magyar költő, Bertók László négy szöveges kifejezésének akusztikus illusztrációjaként tekinthető. E versekért a fiatal költőt az 1950-es évek sztálini típusú elnyomó rendszerében bebörtönözték. A zenei textúra egyrészt az áttetsző Haydn-szerű struktúra, másrészt az elnyomó rezsimekhez társított „birodalmi lépegetők” ipari esztétikáját idézi. Ez a két, látszólag ellentétes reflexrendszer egy négytételes groteszk dramaturgiában szintetizálódik. A szerző a darabot a Pannon Filharmonikusoknak dedikálta, és az UMP Editio Musica Budapest kiadónál jelent meg.

 

Ante Knešaurek

Ante Knešaurek (Zágráb, 1978) orgonaművész, zeneszerző és pedagógus a zágrábi Zeneakadémián végzett orgona szakon Marija Penzar, és zeneszerzés szakon Marko Ruždjak tanítványaként. Miután Zágrábban megszerezte orgonamesteri diplomáját, posztgraduális tanulmányokat folytatott orgonajáték és improvizáció területén Detmoldban és Grazban. Aktívan foglalkozik orgonaimprovizációval, folytatva olyan horvát zeneszerzők, orgonisták és improvizátorok hagyományát, mint Franjo Dugan és Anđelko Klobučar. 1997 óta a zágrábi Jézus Szíve-Bazilika főorgonistája, és a Zágrábi Zeneakadémia zeneszerzés és zeneelmélet tanszékének tanára. Zeneszerzőként és orgonistaként a horvát és a nemzetközi zenei életben egyaránt szerepelt, műveit Zágrábban, Ozorban, Grožnjanban, Eszéken, Ljubljanában, Pulában, Bécsben, Párizsban, Jeruzsálemben, Moszkvában, Berlinben, Szentpéterváron, Freyungban, Detmoldban, Triesztben, Udinében és más helyszíneken is játszották. A Harmónia című egyetemi tankönyv szerzője, számos díjjal tüntették ki, többek között a Horvát Zeneművészek Szövetségének Milka Trnina-díjával, a Horvát Zeneszerzők Társaságának Boris Papandopulo-díjával, valamint a Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia díjával.

„A Sonare 2 koncepcionálisan követi az előző, szólógitárra írt Sonare 1 című kompozíciómat abban az értelemben, hogy ugyanaz a szintaxisuk. Mindkét darab egy kiterjedt, többdimenziós zenei ív formáját ölti egy kiterjedt improvizáció keretében. Nagy kíváncsisággal kutatom és fedezem fel ennek a létrehozott térnek a rugalmasságát, gondosan megtervezett kompozíciós technikákat és időnként spontán improvizációs gesztusokat alkalmazva. Feszegetem az elképzelt hangmembrán határait, amely őrként tartja össze a zenei teret. 2013 óta, amikor a Consolation (Vígasz) - In Memoriam Marko Ruždjak című művemet írtam, elkezdtem egy olyan ciklust kialakítani, amelyben minden új darab részben egy korábbi műre támaszkodik, vagy legalábbis utal rá. Míg egyes kompozíciók a magány vagy az öröm pillanataival foglalkoznak, ez a darab a bizonytalanság és a tehetetlenség mindenütt jelenlévő érzését tükrözi, amellyel napjainkban szembesülünk. Vajon mi hoztuk magunkat ebbe a helyzetbe a hallgatásunkkal és a félelem miatti reakcióképtelenségünkkel? Ha igen, akkor ez a kompozíció olyan rajz, amely találóan viselhetné az „Az emberi keserűségről” alcímet.” (Ante Knešaurek)

 

Mladen Tarbuk

Mladen Tarbuk (Szarajevó, 1962) művészi útjának tárgyalása több alkotói nézőpontból történő vizsgálatot igényel. Az elmúlt 35 évben számos európai, kanadai, amerikai és mexikói fellépés mellett gyakran vezényelt olyan rangos együtteseket, mint a Magyar Állami Operaház, az Opera a Rajnán és a Sinfonietta Cracovia. Műveit olyan neves fesztiválokon mutatták be, mint a George Enescu, a Wien Modern, a Bregenzi Fesztivál és a World Music Days. Alkotói energiájának jelentős részét a fiatal zenészeknek szentelte a Zágrábi Zeneakadémia zeneszerzés, karmester, hangszerelés és zeneelmélet professzoraként, valamint a Berni Művészeti Egyetem vendégprofesszoraként. Mladen Tarbuk számos nemzetközi és hazai díjat kapott, köztük a Josip Štolcer Slavenski-díjat, melyet ötször nyert el.

Mintegy száz mű szerzője, köztük olyan jelentős darabok, mint az A vágy villamosa című balett, a Sinfonia és a Régi horvát zene című zenekari darabok, valamint kamaraművek és ciklusok szopránra és kamaraegyüttesre. Hozzájárult a horvát szimfonikus és operai örökséghez olyan korszakalkotó műveinek elkészítésével és kiadásával, mint Vatroslav Lisinski Szerelem és rosszindulat (Ljubav i zloba) és Ivan pl. Nikola Šubić Zrinjski című operája. Zajc, Dora Pejačević Op. 41-es fisz-moll szimfóniája, valamint Blagoje Bersa Napos mezők (Sunčana polja) és Kísértetek (Sablasti) című műve. Tarbuk jelentős hatást gyakorol a horvát zenére többek között a Zágrábi Egyetem művészeti akadémiáinak nagyszabású operaprodukcióival, a HRT Szimfonikus Zenekarral való hosszú távú együttműködésével, valamint a Horvát Hadsereg Fúvós Szimfonikus Zenekarának megalapításával. 2002 és 2005 között a zágrábi Horvát Nemzeti Színház főigazgatójaként tevékenykedett, 2013 és 2014 között a Dubrovniki Nyári Fesztivál zenei programját vezette, 2014 és 2017 között a fesztivál főigazgatójaként működött, 2020 és 2024 között pedig a Horvát Zeneszerzők Társaságának elnöke volt. (Martina Bratić)

Mladen Tarbuk így ír új kompozíciójáról, a Techno Szimfóniáról:

„A rögzített hanghullámok digitális feldolgozása rendkívüli lehetőségeket nyitott meg a hangszín és a ritmus manipulálására. Ennek következtében megjelent a kísérleti elektronikus zene, majd a DJ-k és a techno, mint zenei stílus. Miről van szó? A számítógépek erejének köszönhetően lehetővé vált az előre felvett zenei anyagok valós időben történő összevonása, szétválasztása és módosítása, mindezt a négy-négyes ritmikai alapmintán belül. Így a digitális zene gazdagította a kompozíciós technikákat a hangszínspektrum megváltoztatásával, a tempó beállításával, több zenei szint rétegezésével különböző tempókban, „cseppek” hozzáadásával, mindezt változó ritmikai mintákon belül. Ezért ez a kompozíció a techno kompozíciós módszereit ötvözi a kortárs zene technikáival, három, egymással erősen ellentétes hangulatot teremtve. Az első tétel, ahogy a neve is mutatja, leginkább ehhez a leíráshoz igazodik. A kromatikus skála két diatonikus hexachordra, egy felső és egy alsó skálára oszlik. Hat formai szakaszon keresztül minden alkalommal felcserélnek egy pár különböző hangot, fokozatosan „beszennyezve” az eredeti diatonikus szerkezetet. Ha az összes hangot kicseréltük, a felső hexachordból alsó lesz, és fordítva. A folyamat ezután hat újabb cserén keresztül az ellenkező irányba folytatódik, visszatérve az elejére. A második tétel egy tengerparti nyári estére repíti a hallgatót, ahol egy techno buli hangjait sodorja be a szél. A hallgató egyedül van, gondolataiba merülve, amit egy nagyszerű csellószóló közvetít felénk. A harmadik tétel egy techno-módosított balkáni kocsmába visz el minket, ahol a szokásos négy-négyes minta hossza kiszámíthatatlanul változik, és a hagyományos dob hangját felváltja a techno hi-hat hangja.”

A Kortárs Fesztivál hivatalos honlapján angol nyelvű információkkal IDE KATTINTVA tájékozódhatnak.

 

 

Hírlevél
feliratkozás

Kapcsolat

jegypénztár

A Kodály Központ Jegypénztára

7622 Pécs,
Breuer Marcell sétány 4.
+36 72 500 300
jegypenztar@pfz.hu

Nyitvatartás
H–Cs: 10.00–18.00
P: 10.00–18.00
Szo–V: zárva, nyitás csak rendezvény esetén annak kezdete előtt másfél órával

cím

A Pannon Filharmonikusok székháza és próbaterme

7622 Pécs,
Breuer Marcell sétány 4.
közönség

Közönség
kapcsolat

Potyondi Linda
értékesítési menedzser
potyondi.linda@pfz.hu 
+36 30 866 2310

info

Sajtó
kapcsolat

Szabó Csilla
kommunikációs menedzser
press@pfz.hu
+36 30 222 7992