A természetábrázolás szinte egyidős a zenével, hiszen már a népdalokban vagy középkorban is megénekelték a tavaszt, sőt az emberi természetet is. Sokáig csak a vokális művekben volt jellemző a természetábrázolás, de már a barokk hangszeres muzsikában is megjelennek viharok, madárhangok, és ha áttekintjük a zenetörténetet, találunk patakcsobogást, napfelkeltét, esti melankóliát, éjjeli zenéket, mesés tájakat is. Mindezek persze legtöbbször tükrök, ahol az ember saját létezését, érzelmeit, környezetéhez való viszonyát is látja. A zene és a természet törvényszerűségei, ha úgy tetszik titkai nem állnak távol egymástól. Kifürkészhetetlen rendszerek, folyamatok és jelenségek, melyek a legapróbb részletekig hatással bírnak egymásra, akárcsak egy tökéletesen megalkotott zenedarab. 

Tengerpart, madarak, évszakok, Grand Canyon, fények, árnyékok, forróság és hűvös szél – mindez zenében! A Pannon Filharmonikusok egy különleges utazásra hívja a közönséget, melyen a közönségkedvencekből összeállított természetzenékkel gyönyörködhetünk a világban. A Hebridák viharos melankóliájától Respighi madarain keresztül, Grieg őszi fényein át a monumentális, már-már filmzeneszerű Grand Canyon-szvitig lehet szörfözni ezen az estén. Nemcsak szerethető, kihagyhatatlan!