Az idei városnapi díszhangversenyen két magyar származású zeneszerző egy-egy nagyszabású, ritkán hallható műve hangzik el. A budapesti születésű Rózsa Miklóst több mint száz filmzenéje és három Oscar-díja tette híressé Amerikában, ugyanakkor kevésbé ismert, hogy klasszikus, koncerttermi műveket is komponált. Ilyen például az idősebb korában keletkezett Brácsaverseny is, mely ezen a hangversenyen hallható lesz. Az est másik szerzője Goldmark Károly, aki legnagyobb sikereit Bécsben érte el. Ha ismerjük, inkább az operáit hallhattuk, pedig a maga korában számos más műve is nagy népszerűségnek örvendett. A hangversenyen elhangzó II. szimfóniájában egyszerre érezhetjük magunkat egy biztos tudású, népszerű zeneszerző bőrében, és a Monarchia romantikus, színes, méltóságteljes világában.
 

Bár angol nyelvű, de szeretettel ajánljuk figyelmükbe a Miklós Rózsa Society, a Rózsa Miklós Társaság weboldalát, amelyet IDE kattintva érhetnek el. Céljuk Rózsa munkásságának, emlékezetének ápolása választott hazájában, a világ különböző pontjain mai napig felhangzó műveinek követése, a koncertek programnaptárban való követése.

Rózsa Miklós elképesztő munkásságát, életútját most röviden próbáljuk meg felidézni:

Rózsa Budapesten született 1907-ben, majd új hazájában, az Egyesült Államokban, Kaliforniában, Los Angelesben hunyt el 1995-ben.Háromszoros Oscar-díjas amerikai zeneszerzőként tiszteli a világ. A közel száz filmzenéjéről ismert, de a klasszikus zene iránt mindvégig elkötelezett szerző a Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia díját Hitchcock Elbűvölve (1946), George Cukor Kettős élet (1948), valamint Sam Zimbalist Ben-Hur című filmjeinek zenéjéért vehette át. Világhírű filmzenéi mellett írt szimfóniát, hegedű- zongora és gordonkaversenyt, kamaraműveket, zongoradarabokat és kórusműveket is.
 

Rózsa izraelita családban született. Eleinte tervei szerint vegyészmérnöknek készült, Lipcsében járt egyetemre, de párhuzamosan zeneakadémiai stúdiumokat is folytatott. Két diplomájával Párizsba ment, majd 1935-ben Londonban egy táncegyüttes művészeti vezetőjeként dolgozott.

1936-ban itt írta első filmzenei partitúráját egy Korda-produkció, a Jacques Feyder rendezte A páncél nélküli lovag számára.1940-ben telepedett le Hollywoodban. Hamarosan ő lett az egyik legismertebb filmmuzsikus Hollywoodban és világszerte. 

Rózsa melodikus zenéje mesteri hangszerelésben szolgálta a legkülönbözőbb műfajú filmalkotásokat, a hitchcocki thriller feszültségétől a szuperprodukciók ünnepélyes pompáján át a racionalitás mögül fölbukkanó, mély líraiság (Gondviselés), vagy a nagy melodráma fájdalmas szomorúságáig. Sokszínűsége talán Fritz Lang Moonfleet-jében szólalt meg a legtökéletesebben. Kuriózum mind a film, mind a zene történetében, hogy Billy Wildert a filmzeneszerző Rózsa Miklós egyáltalán nem filmhez komponált Hegedűversenye ihlette meg 1970-ben, s erre alapozta Sherlock Holmes magánélete című moziművét. Rózsa Elbűvölve című filmjének zenéje inspirálta Jerry Goldsmith későbbi neves filmzeneszerzőt, hogy maga is zenélni kezdjen. Rózsa egyetemen is tanította Goldsmith-t egy ideig.

A Kettős élet (A Double Life) című film  1947-ben készült George Cukor rendezésében. 1948-ban Golden Globe-díjat kapott a Legjobb férfi főszereplő kategóriában Ronald Colman, Oscar-díjat a Legjobb eredeti filmzenéért (dráma vagy vígjáték kategóriában) Rózsa Miklós, valamint Oscar-díjat a Legjobb férfi főszereplő kategóriában Ronald Colman.

Rózsa autobiográfiája, önéletrajzi könyve is ezen a címen jelent meg. A fotót a Miklós Rózsa Society weblapjáról vettük át, köszönjük a társaság érdeklődését koncertünk iránt, valamint azt, hogy honlapjukon ennek a hangversenynek a hírét is elvitték a nagyvilágba.

Goldmark Károly, németül Karl vagy Carl Goldmark Keszthelyen született, német anyanyelvű magyar–osztrák zeneszerző, hegedűművész és zenepedagógus volt. Szegény kántor család gyermekeként  zenei tanulmányait édesapja egyik énekes kollégájánál kezdte. Hegedűjátékot tanult nála, később Sopronban és Bécsben folytatta tanulmányait. Taníttatását egészében  féltestvére, Goldmark József finanszírozta, aki vegyészmérnöknek tanult az osztrák fővárosban. Anyagi gondok miatt tanulmányait így is félbe kellett szakítania, sokáig autodidakta módon képezte magát tovább, majd lehetősége nyílt beiratkozni a bécsi konzervatóriumba. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején Sopronban és Győrben működött színházi zenészként. Pesti bemutatkozása után Bécsben átütő közönségsikert aratott.1857-ben tartottalső szerzői estjét  Bécsben, majd két évvel később Pesten is bemutatkozott. Neve egyre ismertebbé vált, különösen az osztrák fővárosban, ahol véglegesen le is telepedett. 1865–71 között komponálta élete fő művét, a Sába királynőjét, amelyet 1875-ben mutattak be Bécsben, ez az operája világsikert hozott, Pesten is és hamarosan Európa több városában is színre került. Alkotó művészetének középpontjába ettől kezdve az operaírás kerül. 

Nagyszerű életművét a Bajor Rádió Szimfonikus Zenekera feldolgozta. 2014 novemberében pedig Bécsben kétnapos konferenciát rendeztek halálának évfordulója alkalmából.