Landliebe – azaz vidéki szerelem vagy vidékszeretet, a vidék tisztelete. Az este folyamán a bécsi klasszikusok vidéki kalandjaiba nyerhetünk bepillantást. Az első mű, A színigazgató nyitánya ugyan éppenséggel Bécshez kötődik és II. József volt a megrendelője, de a zene mégis afféle vásári komédiához készült, ami harsány és gyakran banális témákból építkező hangzásán is érezhető. A 21 éves Mozart Salzburgban találkozott egy fiatal és tehetséges francia zongorista hölggyel Victorie Jenamy személyében – neki ajánlotta a 271-es számú zongoraversenyt. Ez a versenymű a szerző ifjúsága ellenére meglepően komoly és újítani vágyó, gyászindulószerű lassú tétele igazán mély érzelmeket fogalmaz meg. Beethoven VI. szimfóniája az Egy este vidéken alcímet kapta. Ez a mű több tekintetben is kilóg a Beethoven-szimfóniák sorából. Egyrészt azzal, hogy öttételes, másrészt azzal, hogy az egyes tételek külön címeket kaptak, afféle programzenévé téve a szimfóniát, harmadrészt pedig azzal, hogy talán ebben kap legkevesebb helyet a patetikus beethoveni mondanivaló, helyette egy közvetlen, társasági, egy-egy helyzetből vagy természeti képből nyert benyomásait a kottában is rögzítő, szemlélődő szerzővel találkozhatunk.

Keller András  magyar és a nemzetközi kulturális élet kiemelkedő szereplője Prima Díjasként a decemberben kihirdetendő Prima Primissima díj jelöltjévé vált. A Prima Primissima évről évre példaképként állítja a társadalom elé azokat a kiválóságokat, akiknek teljesítménye, emberi tartása, értékrendje követendő lehet mindannyiunk számára. Gratulálunk a rangos elismeréshez!

Szeretettel hívjuk közönségünket Landliebe című koncertünkre, hogy személyesen élhessék át itt Pécsett, hogyan kel általa is életre a zene, "hogy boldoggá tegye azt is, aki játssza, azt is, aki hallgatja", lélegezzünk együtt a zenében!

"Keller András hegedűművész, karmester hétévesen kezdett hegedülni, 14 évesen felvették a Zeneakadémiára. 1983-ban megnyerte a Hubay hegedűversenyt, majd Ferencsik János meghívására az Állami Hangversenyzenekar koncertmestere és az Országos Filharmónia szólistája lett. 1984 és 1991 között a Budapesti Fesztiválzenekar koncertmestere. 1987-ben megalapítja a Keller Quartettet, amellyel 1990-ben megnyerték a világ két legjelentősebb vonósnégyes versenyét. Karmesterként 2003-ban debütált az Orchestre di Padova e Veneto élén. 2007 óta a Concerto Budapest zeneigazgatója, a londoni Guildhall School of Music and Drama professzora és az International Bartók Chair birtokosa. A Kossuth, Liszt és Bartók-Pásztory díjas Érdemes művész munkásságát világszerte 65 nemzetközi díjjal jutalmazták." (Prima Primissima Díj)

Kedves Közönség!

Tisztelettel hívjuk fel figyelmüket, hogy a koncerten kiosztott műsorlapot letölthetik előre a honlapunkról a koncert oldaláról. Bízunk benne, hogy idővel kevesebb nyomtatott kiadvánnyal, közösen óvjuk a környezetet!

LAPOZÓS ONLINE MŰSORFÜZETÜNK ide kattintva olvasható!

Beethoven szenvedélyesen szerette a vidéki életet. Egyfelől volt benne ezzel kapcsolatban valami a városi emberek romantikus rajongásából, másfelől a határidőkkel állandóan bajlódó szerző nyaranta az ilyen pihenéseken érezte szabadnak magát:

„Mily boldog Ön, hogy már hamarosan falura mehet! Én csak 8-án leszek e boldogság részese, gyermekesen örülök neki. Milyen boldog leszek, ha egy ideig bokrokban, erdőkben, fák alatt, fűben és sziklák körül bolyonghatok. Senki sem tudja annyira szeretni a vidéket, mint én. Mert bizonyára az erdő, a fák és a sziklák olyan visszhangot keltenek, amilyenre az ember vágyik”.

Vidéki élményeinek leveleiben és műveiben is hangot adott időnként, de legnagyobb "élménybeszámolója" a VI. szimfónia, melyet eredetileg részletes programmal tervezett ellátni, de végül csak egy-egy mondatot fűzött a tételekhez, mondván, hogy "hagyni kell, hogy a hallgatóság felfedezze a helyzeteket", mert "a hangszeres zenében minden festészet elvész, ha túlzásba viszik", és  "bárki, akinek van fogalma a vidéki életről, sok cím nélkül is kiismerheti magának a zeneszerző szándékait". Ezáltal titka lett ennek a szimfóniának. Mintha Beethoven csak a helyszíneket árulná el, de azt, hogy pontosan kivel és mivel találkozott, csak a zene által sejteti. A művet meghallgatva talán mi is megsejthetjük!