Immár hagyományos módon minden évben megtekinthetünk egy koncertszerű operaelőadást is a Kodály Központban. Az idei évben Gaetano Donizetti két felvonásból és egy prológból álló operája, a Lucrezia Borgia hangzik el, melynek szövegkönyvét Victor Hugo drámája ihlette. A zenés tragédia a 16. századi Velencében és Ferrarában játszódik, a véres kezű Borgiák és egymás ellen áskálódó nemesek világában. A történet fő szálát Lucrezia Borgia hercegnő, és az ismeretlen származású ifjú Gennaro története adja, az a titok, hogy Gennaro Lucrezia fia, de ezt csak Lucrezia tudja, a többi szereplő nem érti jóságának indítékát az ifjú felé, így Lucrezia férje ki akarja végeztetni, az asszony pedig bosszút állni ellenségein – akik egyúttal Gennaro barátai. A tragédiát Lucrezia mérge okozza, melyet barátaival együtt Gennaro is megiszik, és a hercegnő későn érkezik meg az ellenméreggel: fia kezei között hal meg a méreg hatására. Az 1833-ban, a Milanói Scalában bemutatott opera népszerűségét mutatja, hogy 1839-ben az akkor két éve megalakult Pesti Magyar Színház már műsorra tűzte magyar nyelven.

"Szép hangok, varázslatos dallamok, fordulatos cselekmény, izgalmas sorsok - ez a 19. század elején virágzott bel canto opera világa. A repertoár három nagy szerzője közül Rossininek manapság elsősorban vígoperáit kedvelik, Bellini és Donizetti azonban a korábbi opera seria, a komoly opera leszármazottjaként kialakult műfaj számos remekét alkotta meg, köztük történelmi tárgyú darabok vonulatát. Ilyen a ma este hallható ritka csemege, a Lucrezia Borgia, melyet nemzetközi sztárszereposztásban hallhat a Müpa közönsége.

Ha arról esik szó, Victor Hugo mely drámáival ihletett opera írására zeneszerzőket, a Rigoletto és az Ernani Verdijét említjük. Holott a nagy francia költő és író 1833-ban keletkezett színműve, a Lucrèce Borgia szolgált alapul a bel canto korszak nagy alkotója, Donizetti számára, hogy megírja Lucrezia Borgia című operáját, melyet ugyanabban az esztendőben mutattak be a milanói Scalában, amelyben maga az Hugo-dráma is közönség elé került. A titkokkal és meglepetésekkel bőségesen megtűzdelt cselekmény prológusban és két felvonásban bontakozik ki. A pécsi címszereplő olasz szoprán, Carmela Remigio miután 1992-ben megnyerte a Luciano Pavarotti Nemzetközi Énekversenyt, mindössze 19 évesen mutatkozott be Giampaolo Testoni Alíz című operájában a palermoi Teatro Massimo színpadán. 1997 után több mint 70 koncerten énekelt Pavarottival a világ minden táján: a londoni Royal Albert Hall, a new yorki Carnegie Hall színpadán, majd Párizsban, Miamiban, Dublinban, Bejrútban, Szöülban, hogy néhányat említsünk. A barokk szerepeit követően – amelyek nagyban hozzájárultak artikulációja fejlesztéséhez – elkötelezte magát Mozart operái mellett. Szenvedélyes “szép éneklés”, azaz Bel Canto énekes, repertoárjában Puccini, Donizetti, Verdi és Rossini operái is szerepelnek. A velencei nemesifjú, Gennaro szerepében pódiumra lépő román tenor, Stefan Pop, Plácido Domingo 2010-es Operalia versenyének nyertese viszont vérbeli bel canto specialista. Mellettük a jelentős nemzetközi sikereket arató magyar basszust, Bretz Gábort és az olasz mezzoszopránt, Paola Gardinát hallhatjuk. Az est karmestere, Edita Gruberova állandó kísérője, a bel canto repertoár specialistájaként ismert Andrij Jurkevics a Müpa visszatérő vendége.

Az előadás a Müpa, a Pannon Filharmonikusok és a Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. koprodukciója."

MÜPA BUDAPEST

Papp Balázs a XI. Nemzetközi Simándy József Énekversenyen a Müpa különdíját nyerte el.