Ezen az estén három nagyszabású és különleges művet hallhat a közönség. Berlioz egy korábbi operájának két sarkalatos jelenetét komponálta egy nyitánnyá Római karnevál címen, mely mindamellett, hogy egy eltitkolt szerelem báli forgatagban történő kiútkeresését jeleníti meg, nagyszabású népünnepélyi hangulatával, szenvedélyességével több későbbi operafinálé mintájául is szolgált. A „Hull a pelyhes fehér hó” kezdetű dalra többen írtak variációsorozatot a zenetörténetben, de ezek inkább kisebb lélegzetű kamarazenék. Nem így Dohnányi változatai, melyek egy virtuóz zongoraverseny formájában öltöttek testet, és a patetikus, sötét tónusú bevezető után a szerző megcsillantja humorát, ahogyan minden várakozással ellentétben színre lépteti a gyermekded főtémát. Csajkovszkij IV. szimfóniája voltaképpen a szerző sors szimfóniája, drámai kezdő motívuma újra és újra megpecsételi a mű folytatását. A sors leküzdhetőségének kérdése aztán az V. és VI. szimfónia alapkérdésévé is vált, és a szerző mindegyik szimfóniájában más-más következtetésre jutott.

A Győri Filharmonikus Zenekar közlése alapján:

"A Győri Filharmonikus Zenekar hangversenye Hector Berlioz 1844-ben komponált népszerű Római karnevál-nyitányával indul, melyben néhány évvel korábban bemutatott Benvenuto Cellini című operájának anyagait dolgozta fel a mester. Dohnányi Ernő zeneszerzőként, zongoraművészként, karmesterként, pedagógusként egyaránt meghatározó alakja volt a 20. századi magyar zenetörténet első fél évszázadának. Egyik legsikeresebb alkotása az 1914-ben bemutatott Változatok egy gyermekdalra, melynek alcíme jól jellemzi a mindenki által ismert melódiára épülő kompozíciót: „A humor barátainak örömére, mások bosszúságára” – olvasható a frenetikus zenei paródiák sorát felvonultató darab címlapján. A hangversenyt Csajkovszkij népszerű IV. szimfóniája zárja, melyben a kérlelhetetlen sorssal való magányos küzdelem a közösséggel való összefogódzásban oldódik fel a finálé ismert orosz népdalt idéző táncos forgatagában. Az est szólistája a győri illetőségű, ígéretes tehetségű ifjú zongorista, Baross Ádám, karmestere Berkes Kálmán művészeti vezető lesz."