Kedves Közönségünk! Az alábbiakban fontos információkat találnak az élő közvetítéssel kapcsolatban:

AZ ÉLŐ KÖZVETÍTÉS ELÉRÉSE ÉS TOVÁBBI INFORMÁCIÓK

a MÜPA honlapján IDE KATTINTVA,

a BFZ honlapjárán IDE KATTINTVA

A 10.00 órától kezdődő egész napos online közvetítésfolyam, a zenei maraton ITT elérhető.

A HANGVERSENY ONLINE MŰSORLAPJÁT IDE KATTINTVA OLVASHATJÁK!

A Müpa és a Budapesti Fesztiválzenekar életében már hagyománynak számít a maratonok rendezése, amikor egy-egy egész napos műsorfolyam keretében egy-egy szerzőt állítanak a középpontba, a közönség pedig ízlése és vérmérséklete szerint fürdőzhet a zenéjükben egy-egy koncert erejéig, vagy akár az egészet végig hallgatva. Az idén két „sztárvendéget” is köszönthetünk, a romantika két nagy „fenegyerekét” - Lisztet és Berliozt. Mindketten heves érzelmeket váltottak ki a kortársakból, pozitív és negatív értelemben egyaránt, és jó néhány műfaj (így a versenymű, a szimfónia és a programzene) útját terelték új irányba. A Pannon Filharmonikusok egy ritkán hallható, de annál személyesebb mondanivalójú Berlioz művel kapcsolódik be a maratonba. A PFZ névrokonát, a házigazda BFZ-t közvetlenül megelőzve, a záró koncert előtt lép színpadra, és a nappalikba zárt közönséget az örök Itáliába csábítja. A Harold Itáliában című önéletrajzi brácsaverseny-szimfónia ugyanis Byron hősének köntösében Berlioz itáliai élményeit mutatja be, ahogyan Liszt fogalmaz, a csodálatos Itália és a mélyen megkeserített lelkű főhős találkozását. Ezen a hangversenyen pedig nemcsak Byron és Berlioz, de a mélyen elvágyódó lelkű közönség is találkozhat Itáliával.

Harold Itáliában

Három művész szenvedélye egy zeneműben – lényegében így lehetne összefoglalni ezt a művet, amely egyszerre szimfónia, versenymű és szimfonikus költemény. A művet ugyanis a Fantasztikus szimfónia előadásán végletekig fellelkesült Paganini rendelte Berlioztól, azzal a furcsa megkötéssel, hogy a darab szólistája a brácsa legyen. (A brácsa a korban sem tartozott a szólóhangszerek közé, és Paganini pedig hegedűsként vált világhírűvé.) Az elkészült műben Berlioz Byron hősének, Haroldnak köntösében járja Itáliát, de valójában sokkal inkább saját élményeit komponálta meg. A történet további érdekessége, hogy az egy évvel későbbi bemutatón Paganini nem is volt jelen, csak négy évvel később hallotta a művet, amikor igen lelkesen nyilatkozott róla. A kor közvéleménye közel sem volt ennyire elismerő, ugyanakkor Liszt még elemzést is írt róla – igen pozitív példaként említve Berlioz művét, melyben vélekedése szerint a csodálatos Itália és a mélyen megkeserített lelkű főhős találkozik.

A zene négy programmal ellátott tételből áll:

I. Harold a hegyekben. A melankólia, boldogság és öröm jelenetei. Adagio – Allegro
II. Esti imát zsolozsmázó zarándokok menete. Allegretto
III. Az Abruzzók egy hegyilakójának szerenádja kedveséhez. Allegro assai
IV. Rablók orgiája. Emlékezés letűnt jelenetekre. Allegro frenetico