Halottak napja környékén rendszeresen műsorra kerül a zeneirodalom egyik legismertebb műve, Mozart Requiemje.  Jóllehet, a mű szinte senki számára nem hat újdonságként, azon remekművek közé tartozik, melyek újra és újra mondanivalóval bírnak, így az ember kívánja az időről időre történő találkozást velük. Mozart Requiemjét ráadásul megannyi legenda övezi, s ez még inkább különlegessé teszi, pedig szerzője életművéből sötét tónusával, archaizáló vonásaival egyébként is kitűnik. S bár a zeneirodalom több száz requiemet számlál, a halálélmény kapcsán inkább az ismert, kultikus zenéket keressük az emlékezéshez.
Ezen az estén azonban egy másik, ma élő salzburgi mester, Klemens Vereno ismeretlen műve is hallható lesz. A hatvanas éveiben járó termékeny komponista és egyetemi tanár ezen alkotásában éppen saját elődjét, Mozartot szemléli. Az elhangzó zenekari művében Mozart dallamainak dialógusát hallhatjuk. A témák kölcsönhatásba kerülnek egymással, alakítják egymást, tehát voltaképpen megszólal mindaz, ami Mozart zenéjének befogadása után a hallgató fejében, lelkében történik.

Gyertyagyújtás 18.00 órától a Kodály Központ előtt.

Az épület előtti márványpadokon nemcsak a zenekar gyújt majd gyertyát néhai tagjai és elhunyt szerettei emlékére, hanem mindenki, aki az ünnepi hangversenyre ellátogat, érkezéskor lángot adhat egy mécsesnek, amely a koncert alatt odakinn, a Kodály Központ lépcsőin a közönség hozzátartozóit megidézve ég el, ezzel téve igazán meghitté az emlékezés pillanatait.

Szeretteinket elveszíteni mély és súlyos fájdalmat jelent. Az elmúlással való szembesülés érzésének leírására jó pár művet ismer a zenetörténet, ezek közül kiemelkedik Mozart Requiemje, szívhez szóló, páratlanul drámai alkotás, melyben a fájdalom és a megindultság uralkodik. A zenemű kivételessége abban is megmutatkozik, hogy egy templom áhítatos miliőjéhez épp úgy igazodni képes, mint egy impozáns koncertteremhez.

A Pannon Filharmonikusok a 2020. márciusában elhunyt Peskó Zoltán karmester és zeneszerző, a zenekar egykori zeneigazgatója emléke előtt tiszteleg.

Londoni Vázlatok: 2005 nyarán Salzburg tartomány megbízásából a 2006-os Mozart évre - tehát Mozart születésének 250. évfordulójára - komponált művem. A Mozart év alkalmából  nyolc zeneszerzőt kértek fel akiknek a Mozart élete és munkássága szempontjából fontos nyolc várost kellett kompozícióikban megjeleníteni. Én London mellett döntöttem, mely első látására talán nem kötődik olyan szorosan Mozarthoz, mint Bécs vagy Prága.

Mozart első tengeri hajóútjáról az úgy nevezett Londoni vázlatok tanúskodnak. Ebben az írásban, mely nem apja befolyása és irányítása alatt született, Mozart ír találkozásáról Johann Christian Bach-hal vagy az Anglia utáni kései vágyakozásról...

Az általam írt Mozart-metamorfozisokhoz mindezek formai, hangulati és hangnembeli inspirációt adtak. Mozart néhány jellegzetes témáját, ill. a szekvenciákat, melyekre ezek támaszkodnak, beleszőttem a Londoni vázlatokba. A Londoni vázlatkönyvben megjelenő mágikus Andante egy rövid részletének kivételével (1764) - mely olyasfaja, mint egy zenei sziget -, Mozart motívumai nem jelennek meg saját eredeti harmóniai környezetükben, inkább “nyersanyagként” nyúltam hozzájuk. A Mozart-művek jó ismerői, ill. nagyon figyelmes hallgatással mások is tehetnek azonban érdekes felfedezéseket.

A nyugodt bevezetést egy két részes szakasz követi. A mindkét részben megjelenő sürgető zenei mozgás (utazáshoz kapcsolódó 18. századi hangasszociációk felbukkanása) ismét nyugodtabb, polifonikus dallamszövetet imitáló részhez vezet. Ezután a visszatér a nyitóakkordhoz, melyből, mintha ködből bukkanna elő, egy vonóstrió előadásában a 8 éves Mozart csodálatos Esz-dúr Andantéje bontakozik ki, majd tűnik el ismét. Scherzo-szerű átmenet után (melynek alapmotívuma Johann Christian Bachtól származik), álomszerűen tárul elénk az utolsó rész polifonikus hálóként, melyben majd’ egy tucat mozarti motívum rejtőzik.

Klemens Vereno

1957-ben született Salzburgban. A Mozarteumban szerzett diplomát: Cesar Bregsennél zeneszerzést hallgatott, ill. karmesteri (és hegedű- és ének-) tanulmányokat is folytatott. Zeneszerzés-tanulmányait Rudolf Kelterborn (Bázeli Zeneakadémia) szárnyai alatt tökéletesítette. 1978 óta tanít (összhangzattant, kontrapunktot, hangszerelést, basso continuót, stb.) a Mozarteumban, ill. 1978 és 1985 között a linzi Bruckner Konzervatóriumban és 2000-től 2008-ig a Richard Strauss Konzervatóriumban Münchenben. 2008 óta a Mozateum Nemzetközi Nyári Akadémiáján is oktat.

A salzburgi kortárs zenei élet elhivatott képviselője, számos kezdeményezés fűződik a nevéhez. Klemens Vereno műveit többek között a Bázeli Madrigálkórus, a Camerata Salzburg, a Salzburgi Bach-kórus, a “die reihe” Együttes, a Nemzetközi Bach Fesztivál és a Mozarteum Zenekara, az oszrák kortárs zenei együttes, az ORF zenei együttese, ill. a Vokalquintett Berlin hívta életre.