Tisztelt Bérletesünk!

Bérletzáró hangversenyünk helyett tisztelettel felajánljuk Önnek a következő évadban tervezett koncertünket a Zeneakadémián, amelyen a világhírű Martin Grubinger működik közre.
 

2021. február 23. kedd, 19.30
Zeneakadémia, Nagyterem

Wagner: Sigfried Idill

Kalevi Aho: Sieidi − Concerto for percussion

Johannes Brahms: 2. szimfónia (D-dúr), Op.73

Martin Grubinger − ütőhangszerek

Vezényel: Bogányi Tibor

Tisztelt Jegyvásárlónk!

A 2020. május 15-i hangversenyünk helyett tisztelettel felajánljuk Önnek a következő évadban tervezett koncertünket a Müpában, amelyen a világhírű Ránki Dezső zongoraművész működik közre.

Alpesi kirándulás 2020. december 11. péntek, 19.30
MÜPA, Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Ludwig van Beethoven: Házavatás-nyitány

Ludwig van Beethoven: V. Esz-dúr „Emperor” zongoraverseny

Richard Strauss: Alpesi szimfónia, Op.64

Ránki Dezső − zongora

Vezényel: Bogányi Tibor

Egy zenekar mesél. Azaz inkább egy-egy zeneszerző mesél a zenekar által. Micsoda magas szintű esti mese! Közismert tény, hogy nemcsak az operák, vagy szimfonikus költemények, hanem a program nélküli hangszeres művek is tudnak mesélni. Különösen igaz ez Mozartra, aki versenyműveit is egyfajta operai narratívával látta el. De vajon miről akar mesélni Mozart, amikor tőle szokatlan módon moll hangnemet választ a mű alapkarakteréül, ráadásul a harc és harag hangnemét, a c-mollt? A választ ezen az estén
találhatja meg a figyelmes közönség, hiszen ez a rejtett történet minden előadáson egy kicsit módosul a szólista és a zenekar tolmácsolásában. A szigorú ember hírében álló Ravelről sokat mond, hogy a pártfogó Godebski családnál rendezett művészet-esztétikai témájú baráti összejövetelen rendszeresen a gyerekek szobájába szökött, hogy meséljen nekik. Az egyik gyermek, Mimie így emlékszik vissza: „Nagyon szerettem Ravelt. … Térdére ültetett, és nyomban elkezdte: Egyszer volt, hol nem volt... elmesélte Csúnyácskát, mesélt a Szép leányról meg a szörnyről, főképp egy szegény egér kalandjairól – ezt számomra találta ki.” Ennek kapcsán jött az ötlet, hogy egyszer zeneműben is meséljen a gyerekeknek.
A Lúdanyó meséit eredetileg négykezes zongoradarabnak írta, hogy a két Godebski gyermek mutassa be, de ők végül nem vállalkoztak erre a feladatra. Ravel a bemutató után balettzenét és zenekari szvitet is készített a műből, így Lúdanyó ezen az estén zenekaron mesél a közönségnek. A harmadik mese Stravinsky tollából származik. Az eredetileg balettnek készült mű az addig ismeretlen Stravinsky egy szempillantás alatt világhírűvé tette. A Tűzmadár története az orosz monda- és népdalvilágból ered, melyben a tündéri alakot öltő Tűzmadár legyőzi a gonoszt. Hangzásában még fellelhető az orosz romantika emléke, ugyanakkor számos virtuóz megoldásában már az érett Stravinsky integet a huszadik század Európájának. A mű népszerűségére való tekintettel 1919-ben zenekari szvit készült a balettből, és ezzel már tánc nélkül, egy-egy zárt tételben hallhatjuk a mesét – immáron hangversenyteremben.