Egy amerikai és egy angol szerző művei, melyek közül az elsőt a francia Voltaire német földön játszódó műve, a másodikat az antik görög Platón alkotása inspirálta, a harmadik pedig egy angol uralkodó emlékére íródott. Mindez pedig egy venezuelai szólista, egy angol karmester és egy magyar zenekar tolmácsolásában – a nyugati világ teljes pompája. Bernstein Candide című művének nyitánya az optimizmust és bizakodást szólaltatja meg, míg a szerenád, amely valójában hegedűverseny, tételeiben egy-egy szónoklat a szerelem témájában. Elgar szimfóniája VII. Edvárd király emlékét idézi meg, és mint ilyen, méltóságos és fennkölt, ugyanakkor meglepően intim és személyes zene. A műsor tehát számos oldalról ragadja meg a legalapvetőbb emberi érzelmeket, és bár mindegyik mű a huszadik században keletkezett, az ókortól a felvilágosodáson át a századfordulóig megidézik az emberiség történetét, és az azon átívelő filozófiai gondolatvilágot.