2024. december 9.

 

A PANNON FILHARMONIKUSOK LICKL-DÍJA

 

A Pannon Filharmonikusok 2016. december 9-én, a zenekar fennállásának 205. évfordulójának emlékére, a Kodály Központba történő beköltözésének emléknapján új díjat alapított. A díjat a zenekar egykori alapítójáról, Lickl Györgyről nevezi el LICKL-DÍJ néven.

Lickl György (Johann Georg Lickl) alapította a Pannon Filharmonikusok egykori elődjét, azt a Zeneművész és Énekes Társaságot, amely a muzsikus özvegyek és árvák megsegítése érdekében első jótékonysági hangversenyét 1811. december 9-én adta. E naptól folytonos a szimfonikus zenélés Pécsett.

A Pannon Filharmonikusok az egykori alapítása napján, 2010. december 9-én adta első nyilvános hangversenyét a Kodály Központban. A Kodály Központ rezidenseként az 1811 óta folyamatosan működő szimfonikus zenekar otthonra lelt, rezidens együttesként a hangversenyterem művészeti magját jelenti. A Kodály Központ alapkőletételekor elhelyezett időkapszulában a zenekar egykori igazgatójának, Szkladányi Péternek Lickl Györgyről írt tanulmányát helyezte el az együttes, ezzel is kifejezve az egykori alapítói szándék folytonosságát: a zenekar tagjainak a művészetének gyakorlásával egy időben az őt körülvevő társadalommal is szoros kapcsolatban, felelős együttműködésben kell élnie. A díj az egykori alapító szellemiségét idézve, a zenekar tagjainak, és a zenekarral együtt dolgozóknak a társadalmi szerepvállalását ismeri el.

A Kodály Központ átadásával együtt járó rezidensi feladatok az együttműködési szándék és hajlandóság jelentőségét tovább emelték, és a díj alapításával a zenekar azokra kívánja felhívni a figyelmet, akik a közös gondolkodásban és cselekvésben jeleskednek, kezdeményeznek, pro aktívak és tesznek azért, hogy a Pannon Filharmonikusoknak az alapításkor vállalt társadalmi felelősségvállalása teljesüljön.

Lickl György is megtehette volna, hogy „csak úgy” alapít egy zenekart. De az alapítói koncertről tudjuk, hogy az egy jótékonysági hangverseny volt a muzsikus özvegyek és árváik megsegítésére. Tudjuk, hogy gondoltak egymásra, tettek egymásért és a következő nemzedékért is.

A díj azt értékeli, ami nem szerepel senkinek a munkaköri leírásában, sem a céges szerződéseiben: az emberi hozzáállást.

A korábbi években díjazott Kiss Endre, Kecskés Péter, Káel Csaba, Gergely László, Herpay Ágnes, Sturcz László, Budvári Ildikó, Graf Orsolya, Győri Kornél, Vass András, Morvay Ágnes, Németh Judit, dr. Hoppál Péter, Kator György, Czvikli Nóra, Ferling József, Gáspár Emese, Lakatos Kornél, Regényi Gábor, Baranyai Zoltán, Láng István, Tátrai Blanka, Kiss Szabolcs, Deák Márta, Dobos László, Bíró Zoltán és neje, Ili, Bogányi Tibor, dr. Nagy Mária és Keller Ferenc,  valamint a következő díjazottak abban tűntek ki az elmúlt évtizedben, hogy talentumaikat, amiket kaptak, nem öncélúan, hanem mások számára hasznosan, együttműködve és a többieket is építve kamatoztatják.

 

Az idén Lickl-díjat kapó zenész kiválóan tud rácáfolni a sztereotípiára, és felmutatni a szólamának igazi szerepét egy szimfonikus zenekarban. Személyisége valódi kovásszá érett az elmúlt évek során: nem csupán szakmai felkészültsége megbízható, de mosolyával és kezdeményezőkészségével a közösség kovácsává nőtte ki magát. Semmiképpen nem másodhegedűs, a jelző köznapi értelmében, hanem a PFZ jó munkahelyi légkörének egyik titkos összetevője: kvízkérdéseivel és bátorító noszogatásaival többet hoz ki belőlünk, mint gondolnánk, futóversenyt és sárkányhajózást szervez, hol az Üzemi Tanács elnöke, hol a Szakszervezet titkára. Bár a vonó kényelmesebben áll a kezében, mint a mikrofon, nem ijed meg a beszédtől sem. Fontosnak érzi a közösség erejét, és nem rest a saját erejéből is tenni ezért a közösségért. A 2024-es év zenész Lickl-díjazottja dr. Fenyősiné Bartha Noémi hegedűművész.

 

 

 

A menedzsment Lickl-díjas tagjának nincs könnyű dolga. Talán kevesen tudják, hogy az ő kezén mennek először végig a koncertek. Már akkor, mikor még csak keresik a helyüket a sorozatokban, a színpadon, a kollégák és a helyszínek munkanaptárában. Átlátja a PFZ teljes programstruktúráját, és új lehetőségeket keres a bemutatkozásra. Nincs olyan helyszín és távoli színpad, amit ne tartana szemmel, figyelme elől nem menekül egy kósza kottapult, egy lazítani kész műszaki munkatárs vagy egy lerobbani akaró busz. A turnék alapos és gondos megszervezése, és turnétervek aprólékos összeállítása is az ő kezét dicséri. Mindig mosolyra kész, megnyugtató személye a problémában a feladatot látja, a váratlanul előálló helyzetekben a kihívást keresi. (Azért, amikor Londonba Tibort nem engedték be a reptéren, vagy januárban a hangszerszállító teherautó a török-bolgár határon vesztegelt, láttuk, hogy ő is képes izgulni.) De idei díjazottunk az elmúlt években tanúsította, hogy még ezekben a nagy lelki stabilitást igénylő helyzetekben is a PFZ-hez méltó módon kedvesen és együttműködően, de határozottan képviseli a zenekar érdekeit. A minőség nagykövete, az idei Lickl-díjas menedzsment tag Balog Réka, produkciós vezető-külügyi menedzser.

 

 

És a szokás szerint utoljára, de nem utolsósorban a külsős díjazottunk épp az idén hagyta el a PFZ hajóján megszokott helyét, hogy szólókarrierbe fogjon. Mert művész ő, aki bár nem hangszeres és nem is énekes, mégis a komolyzene színpadán talált helyet, nem érdemtelenül. A klasszikusokat emberi közelségükben látó és láttató, ha kell, őket kinevető szakember helyettünk, zenészek helyett beszél. Elmondja szavakkal, amit mi nem tudunk. Felteszi a kérdéseinket, elmeséli anekdotáinkat, megkeresi az életünk mögött rejlő, megismerésre érdemes, sokszor a múlt ködébe veszett történeteinket. Úgy lazítja fel a komolyzenét körülölelő sztereotípiák szorítását, hogy a megismerést teszi az eszközévé, mintegy érzékenyítve másokat arra, hogy nem komolyak vagyunk, hanem van miért ezt a műfajt komolyan venni. A Bartók rádió ördöge, a komolyzenei stand up felszentelt papja, a NoBabel sorozatunk örök házigazdája, és a PFZ állandó konferansziéja, narrátora és jóbarátja, az idei Lickl-díj díjazottja, Bősze Ádám.

 

   

Vissza