A húsz éve új korszakot kezdett Pannon Filharmonikusok régi tervét valósítja meg a hétvégén: a zenekar a magyar kultúra exportcikkeként a nemzeti stratégiai intézményekkel egyenrangú produkcióval lép fel Isztambulban és Ankarában.

A 2010-ben Isztambullal közösen Európa Kulturális Fővárosa címet viselt Pécs az EKF-nek köszönhetően létrehozott Kodály Központ beruházásával megteremtette annak a lehetőségét, hogy a város és a PFZ az újkori magyar zeneművészet decentrumává váljon. A zenekar a török-magyar kulturális évadot nyitó koncerteket a két rangos hangversenyterem, az Atatürk Kültür Merkezi és a CSO Ada színpadán adja január 21-én és 22-én. A koncertek előtt két kiállítás megnyitójára is sor kerül, melyeken a Pannon Filharmonikusok kamaraformációi játszanak majd. A magyar kultúra napjára időzített koncerteken az együttes műsorválasztásával azt kívánta felmutatni, hogy a zeneművészetben és a kultúrában minden időben találunk meghatározó kapcsolatokat a művészek és előadók között.

Pécs városa és a magyar zeneművészet is értékes kulturális kincseket köszönhet a török kultúrának. A koncerten Bartók, Saygun és Kodály művek hangzanak el. Ahmet Adnan Saygun tulajdonképpen az a török zenetörténetben, aki Kodály vagy Bartók a magyar zenében. Saygun Bartók barátja és társa volt a törökországi népdalgyűjtések során. Élete éppen arra a korszakra esik, amikor az Oszmán Birodalomból megszületett a nyugati minták szerint szerveződő Törökország. Saygun elévülhetetlen érdemeket szerzett a nyugati zene törökországi megismertetésében, a zeneoktatás megszervezésében, kutatta és műveiben fel is használta a török népzenét. Bartókhoz hasonlóan úgy lett a modern Törökország nemzeti zeneszerzője, hogy munkásságát Európában és Amerikában is elismerték. Kodály Zoltánnak a Galántai táncok című művével találkozhat a török közönség.

  

 

Emlékezetesnek ígérkezik a Pannon Filharmonikusokkal együtt játszó művészek számára is azt este. A hangversenyen elhangzó Bartók-műnek, A kékszakállú herceg várának szólistája Judit szerepében Schöck Atala lép fel. Az operaénekes édesapjának nagybátyja volt az a dr. Rásonyi László turkológus professzor, aki az Ankarai Egyetem Hungarológiai Tanszékének vezetőjeként meghívta egykoron Bartók Bélát, hogy kutassa a török népzenét. Két debütálásra is sor kerül: Molnár Levente Isztambulban énekli első alkalommal Kékszakállú szerepét, Kesselyák Gergely Liszt-díjas, Érdemes művész, a Színház- és Filmművészeti Egyetem operarendezői szakának vezetője, a Magyar Állami Operaház vendégkarmestere pedig vezető karmesterként először lép a Pannon Filharmonikusok elé.

A január 21-i isztambuli koncert lapja ITT található, a január 22-i ankarai koncert lapja pedig ITT.

 

Vissza